Alábbiakban megosztom veletek a legutóbbi, épp „elmúlt” meteorzáporral kapcsolatos tapasztalataimat.
Előtte azonban néhány gondolat a meteorozásról a teljesség és a tudományosság legkisebb igénye nélkül.
Azok a rádióamatőrök, akik valamiért nem tudnak vagy nem akarnak rövidhullámon rádiózni – nevezzük őket úerhásoknak – nincsenek könnyű helyzetben. Ha megunták a tropo-terjedéssel megcsinálható párszáz kilométeres kusókat – no persze ez is lehet jó buli, főleg ha egy-egy versenyre fel lehet menni egy jó magas hegyre, átélni a kitelepülés-fílinget, sátorozni, enni-inni – várhatnak, amíg végre megérkezik az Es-szezon. Ez gyakorlatilag májustól augusztusig tart és kérdés persze, hogy milyen lesz. Az utóbbi 20 évben volt ilyen is – olyan is.
Ha szezonon kívül sem akarnak unatkozni, ki kell találniuk valamit. Ki is találnak mindenfélét. Átjátszókat telepítenek (nahiszen!), műholdakat lőnek fel, a Holdról visszapattant jelekkel próbálkoznak és – a tárgyra térünk – meteornyomvonalas QSO-kat létesítenek. Rövid lényeg, hogy a – sokszor csak néhány grammos – meteorok a föld légterébe érkezve elégnek, a magas hőmérséklet ionizált gázfelhőcskét hoz létre, amely néhány 10 mikroszekundumtól néhány szekundumig „él”.
Erre próbáljuk fellőni rádióhullámainkat, hogy a róla visszaverődő jelek a többszáz, esetenként 2-3 ezer kilométerre lévő ellenállomás antennájáig jussanak. A 10 legmenőbb európai eredmény:
A Föld forog, meteorok mindig jövögetnek, de az igazi nagy lehetőséget a meteorzáporok kínálják, ezek egyikét – ez talán a leglátványosabb, legismertebb – a Perszeidák meteorraj érkezése jelenti.
Alább látható a beérkező meteorok száma 2021 augusztus 8 és 17 között:
A régi szép időkben – tudjuk, régen minden szebb és jobb volt, a legenda szerint a hatvanas években a New Yorki taxisok beszélgetése idáig terjedt VHF-en – állítólag úgy záporoztak a meteorok, hogy fóniázni lehetett rajtuk. Később, mikor gyengült a zápor, a füllel vehetetlenre gyorsított távírójeleket magnóra vették, lassítva visszajátszották a QSO-hoz. Magnó kusózott magnóval ?
Bizony, nemcsak az öregember múltbarévedése, de tény, hogy minden lehetőségünk romlik. Nem elég hogy óriási a zajszennyezés, gyengül a számunkra lényeges naptevékenység.
És – fájdalom – egyre gyengül a meteor-aktivitás.
A Perseida raj a 109P/Swift-Tuttle nevű üstökösből származik, melynek egy része a Naphoz közel érve szublimálódik, ilyenkor pedig nagy mennyiségű poranyagot fúj ki magából. A meteorraj ezt követően évtizedekig látszik. Érdekesség, hogy már kétezer évvel ezelőttről is vannak róla feljegyzések, vagyis nagyon régóta jelen van a Naprendszer életében. Legutóbb ez az üstökös 1992-ben járt Nap-közelben, így a kétezres évek elején nagyon sűrű csillaghullást lehetett tapasztalni: óránként akár több száz meteort lehetett megfigyelni. Bár az utóbbi években a jelenség már legyengült, mert a porfelhő oszlik, még most is látványos estéket okoz – magyarázta a szakember. (Szalai Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos munkatársa)
Ha mégis meteorozni akarunk, még rafináltabb ötletekre van szükség. A sokszor csak néhány 10 milliszekundumos reflexiókba bele kell férnie az értékelhető információnak – a jeleket már számíógép generálja, az is dolgozza fel. Nem kell várni, a 30 másodperces periódus végén egyből láthatjuk – ha vannak – a dekódolt jeleket.
A szoftverek evolúciója folyamatos, a gyenge jelek vételére specializálódott, a Nobel-díjas K3JT vezette csapat a WSJT, majd a WSJT-X fejlesztésével egyre-másra vezeti be a különböző üzemmódokat, a meteorozásban korábban egyeduralkodó FSK441 helyett egyre inkább terjed az MSK144. LZ2HV MSHV programja ehhez (is) kínál kiváló GUI-t. Ez a progi már ott tart, hogy real-time-ban dekódol, még a 30mp-es periódus végét sem kell kivárni.
*
Én 2004-ben kezdtem próbálkozni a dologgal, miután szülinapomra kaptam egy FT-897-es rádiót. Mach Jani (HA3UU) biztatott, hogy próbáljam meg, letöltöttem a WSJT progit és a kölyökkutya bátorságával meteorozásba fogtam mind az 50 Wattommal.
Persze regisztráltam és naponta bejelentkeztem a KST VHF-chat-re, ahol eleinte csak figyeltem, később kérdeztem és kiváló segítséget kaptam. Volt olyan holland állomás, akivel órákon keresztül, éjszakába nyúlóan próbáltunk QSO-t csinálni, közben beszélgettünk erről-arról és – láss csodát – végül sikerült a QSO, amit aztán sok másik követett.
Rohamtempóban megépítettem a Rádiótechnikában is leközölt – akkor még közöltek építési leírásokat – 1 db GI7-b csővel HA1YA konstrukciójában készült PA-t és egy 3 lambdás DJ9BV antennát. Ezzel a felállással már el lehetett indulni.
Persze Kelenföld nem egy ideális QTH. Minél feljebb megyünk a frekiben, annál inkább nem. De hiába van körben a sok tízemeletes panelépület, a meteor legtöbbször ide is „belövi” a jelet, jó esélyt nyújtva nagyobb távolságok eléréséhez.
Persze nem árt, ha eleválható, többantennás rendszerünk és (legalább egy) kilowattunk van. De ez sem biztos, emlékszem Mach Janira, akinek Pakson az óriási tornyok – Lacival valamikor megmásztuk az egyiket – árnyékában volt egy betonnal kiöntött gumiabroncsa, benne egy 5-6 méteres vascső, azon egy jó görbe boomon egy hosszú Yagija 2m-re. Mikor németeket akart csinálni, belerúgott a gumiba, az antenna odébb fordult és csinálta a németeket. Mikor kérdeztem, miért nem teszi magasra az antennát, azt mondta, őt ne zavarja az európai 2m-es CW-SSB forgalom, az hadd szálljon el a fejünk fölött, a meteor jele úgyis bejön. Meg a GROUNDGAIN szerepéről is magyarázott, meg a paksi homokos talajról.
Jani sajnos nem magyaráz többé.
*
No az én esetemben a fentebb leírt renszerrel az adott QTH-ról kábé 2000 km az elérhető határ, ez az eddigi legnagyobb távolságom (ODX):
2037 km with SM2CEW in KP15CR on 12/08/2009
*
Aztán az utóbbi években más hangsúlyt kapott a nyár, a rádiózás kicsit háttérbe szorult, ha mégis új kihívást kerestem, jött a HA5PT és csapata (nem ám a MRASZ) által kiküzdött a 6 méter, később hozzájött a 4 is és persze a pocsék terjedés ellenére használható FT8…
Az idén viszont úgy alakult, hogy egyedül maradtam, de mégsem mehettem sehova. Gondoltam megnézem a Perszeidákat.
Leporoltam (szó szerint) a kis végfokot, le- és betöltöttem az új MSK szoftvert és bejelntkeztem a KST chatre.
(Ez utóbbi nemcsak egy beszélgetési lehetőség, de komoly szerszám is lehet a kezünkben.)
Körülnéztem, közel 10 év kihagyás után mi változott?
Hát nem sok minden.
Úgy megy ez, hogy mindenki messzire akar rádiózni, ezért a Nyugat-Európaiak keletre fordulnak, az oroszok nyugatra és mindenki az ajánlásoknak megfelelő periódusban ad CQ-t. De mit csináljanak akik középen vannak (pl. HA)?
- Ha kellően önzők vagyunk és kicsit sem izgat, hogy mit csinál és mit szól a többi közeli állomás, lehet cékúzni a hívófrekin. (FSK441:144370, MSK144:144360)
Naphosszat foglaljuk a frekvenciát, esélyt sem adva, hogy a többiek meghalljanak egy azonos periódusban jövő cékút. Ha jön valaki, pléhpofával megcsináljuk és ugyanott és cékúzunk tovább.A többiek vagy beszólnak, vagy nyelnek, de megvan a véleményük rólunk, a parasztról.
- Ha egy fokkal fejlettebb a szociális érzékünk, maradunk a hívófrekin, de pl. CQ365-öt adunk (ez nem QSX, hanem QSY hívás), azaz 360-on cékúzunk, de a vevőnk 365-ön van, ha ott jön valaki, ott csináljuk a sokszor hosszú negyed – vagy félórákig tartó QSO-t, felszabadítva ezzel a hívófrekit.
- Ha még rendesebbnek kívánunk tűnni és nem mindenáron a mennyiségre törekszünk, hanem inkább új kockákra vadászunk, lehet azt is csinálni – és ez a legkevésbé fájdalmas – hogy figyeljük a KST-t, ez – ha jól állítjuk be – rögtön jelzi, ha olyan állomás van bejelentkezve, aki nekünk hiányzó QRA-kockában van. Oda lehet szólni neki, pl. hogy
3A2XXX Ciao Giovanni, pse MS test, I need ur #.
Jó esetben Giovanni meglátja, reagál, megegyezünk egy üres frekiben és mehet a QSO.
Persze nem mindig ennyire egyszerű.
- Vologya kimegy egy ritka kockába a tajgára meteorozni. Nincs internetje, de van sok kilowattja, cékúzik 360-on. Ott is várja a hívásokat. Kéne hívni, de a szomszéd kerületben pont ellenkező fázisban dolgozik HA5XYZ. Mit lehet tenni? Szerintem ezt – mint annyi más dolgot – ésszerű önkorlátozással kell megoldani. Pl. hívni kell, de nem a végtelenségig. Ha 5-6 periódusban (5-6 perc) nem, vagy nem nekem jön vissza, le kell állni, ne tépje ki minden szál haját a szomszéd. De ez csak az én véleményem.
- Aztán ott van Alex aki pirossal virít a chat-en (azaz a levadászandók közt van), de nem tud vagy nem akar beszélni angolul, sokszor oroszul se, cirill betűkkel se. Ha válaszol is, nem lehet érteni mit akar. El kell fogadni hogy vele nemigen lesz QSO.
Nos a legutóbbi Peszeidák alatt mindegyikkel találkozhattam. Az önző, a hívófrekibe 12-én, a főnapon beülő és onnan nem tágító, ott cékúzó, mindenkit mindenáron megcsinálni akaró Bp-közeli magyarral, – nem is eggyel – a bevodkázott, ritka (fehér)orosszal, az internet nélkül hasító tajgai orosszal, a türelmetlenekkel, akik 3 periódusban akarnak megcsinálni mindenkit, ha nem sikerül – és a legritkábban sikerül – akkor közlik, hogy no copy és már hívják is a következő sorbanállót.
De persze találkoztam régi kedves ismerősökkel, magyarokkal és külföldiekkel egyaránt.
Én lazára vettem a dolgot, hiszen a rádiózás szórakozás, játék. Nem kell mindig, mindenáron a legjobbnak, a legeredményesebbnek lenni. Érezzük jól magukat.
Ebben a pár napban sem maradtam fönt éjfél után és nem keltem hajnalban, akkor ültem a rádió mellé, amikor nem volt más dolgom. Ha a közeli S9+30 dB-el vég nélkül berregő cékút megúntam hallgatni, átálltam FSK441- re, ott hallgatóztam, vagy oda kértem sked-et. Kevés partner akadt, pedig sokak szerint jobb ez a régi üzemmód, mint az új.
Néha megnéztem a 70 és az 50 megát is EA6VQ térképén.
Előbbit a redelkezésemre álló QRP teljesítmény miatt, utóbbit a láthatóan szórványos érdeklődés miatt meg se bróbáltam.
*
Szumma-szummárum 21 QSO-t csináltam, ebből 5 új kocka.
És itt az évek alatt összejött közel 1000 meteoros QSO eredménye:
Decemberben jönnek a Geminidák. Próbáld ki te is!
73 Viktor HA5LV
Képek:
https://meteorflux.org/
https://www.mmmonvhf.de/
https://www.climategate.nl/
https://www.electronics-notes.com/