…hátha belefut még valaki.

4db önzáró anyát adott a Wimo az „U-bolt” kengyelekhez. Az első felment rendesen, visszafelé is tekerhető maradt. A másik háromnál, mikor már átment a csavar az önzáró részen, egyre szorosabbá vált és megállt. Éreztem, hogy nagyobb erőkarral a kulcson csak eltörném a csavart. Se té, se tova! Olyan érzésem volt, mintha valami eljárással ezt direkt így csinálták volna, hogy abszolút önzáró legyen. Teszem azt, a műanyagba integrált ragasztó. Persze még félúton voltak a cél előtt. Ezután a kisfexxel a rászorult anya négy oldalát levágtam és fogóval levettem. A csavarmenet is sérült, azokat itthon már átvágtam, használhatóak maradtak.

73!

UTOLSÓ KÉPEK A FENT LÉVŐ QUAD-RÓL! CSAK ITT! CSAK MOST! CSAK NÁLUNK!

Ma kint voltunk Lacival az állomáson – Laci már reggel kezdett, a szerdán kihúzott kábelt fejelte meg. Én munka után értem ki, de mivel sokáig világos van, tudtuk, hogy bele fog férni. Készítettünk pár képet leszerelés előtt, mégiscsak évekig tett jó szolgálatot ez az antenna… Én másztam fel az oszlopra, felfelé menet kitekertem a 7MHz-es dipól koax kábelét (ez most nem is működik), közben Laci leengedte azt. Először felhúztam a segéd árbócot, és rögzítettem. Egy vastagabb kötelet átvezettem a csigán, és kikötöttem az antennát. A vékony kötél is rá volt kötve arra az esetre, ha valahogy el kellett volna tartani az oszloptól. A szél kicsit már viharos volt fent – úgy látszik ha antenna leszerelésről van szó, az a természetnek sem tetszik… A Quad elég jól fel volt rögzítve: 4 db átmenő csavar tartotta a konzolt, oldalanként 2-2 anyával. Nehezen sikerült kilazítani minden rögzítést, de nem nagyon akarta elengedni a konzol: két szár bent maradt, és feszült – a nálam lévő kombinált fogó kalapáccsá minősítése után végül ezek is jobb belátásra tértek, és elengedték a boom-ot. Laci azt mondta, nehéz volt tartani az antennát a kötéllel (nem csodálom, elég jó súlya van…), de sikeresen leengedtük. A súly és a méretek aztán lent is okozott még kellemetlen perceket. El akartuk vinni az oszloptól a kerítéshez, de nem értük fel a boom-it (még én sem… HI!), és az elemeket sem értük át úgy, hogy meg tudjuk emelni. Mint említettem elég jó súlya is van, ráadásul az elemek folyamatosan elakadtam mindenben (természetesen a boom-ra kötött köteleket sem tudtuk leszedni…). Végül egy székre állva minden elemnél leszedtünk egy tartó botot, így a boom a földre került. Az antenna most a kerítés mellett van, ahol parkolni szoktunk (ha sokan vagyunk kint). Aki megy ki, és még látja az antennát így, az óvatosan menjen, kicsit jobbra tartson, nehogy véletlen rámenjen valamelyik tartóbotra. Következik az antenna szétszerelése és feliratozása, majd a forgató toldásának az átalakítása. A segéd árbóc fent maradt, hátha kell még valamire – azt is le kell majd szedni. Utána pedig jöhet a daruskocsi, és emelhetjük az új antennát.

73, Ervin HA2OS

Június utolsó, igen meleg napján HA5MA és HA1US elhantolta a 14 MHz-es oszlophoz menő új vezérlőkábeleket. A szükséges kábelér-mennyiség nem volt meg a vastag trönkkábelben, ezért mellé kellett húzni egy UTP-kábelt is. A kábeleket műanyag védőcsöbe dugtuk, fokozva ezzel is a mechanikai védelmet. Még a munka megkezdése előtt HA5MA felrakta a tűzhelyre a vacsoránkat. A karajszeleteket konfitálással készítette, ami tulajdonképpen egy többszáz éves konyhai technológia, lassú tűzön, kis hőmérsékleten, hosszú ideig készül az étel. Van ideje átvenni a fűszerek zamatát, és a bő zsírban nem szárad ki a hússzelet, puha, omlós marad. Este hét körül végeztünk a temetéssel, addigra el is készült a vacsoránk. Szemügyre vettük még a fügebokrot, megállapítottuk, hogy jó termés lesz idén is, majd hideg sörök és fröccsök kíséretében elfogyasztottuk finom vacsoránkat.

73 de HA1US