ha5lv összes bejegyzése

Nyári napló #2

Kánikula, uborkaszezon.

Egy hete furcsán viselkedik a kamera. Van kép és hang, de mozgatás után

leng és nem pontosan áll be.

5MA

A kamerát Laci és Péter megjavították.

*

Az új EFHW antennák jól működnek.

Ma Péterrel kimentünk és befejeztük az új antennákat. Az eső az első felmászáskor lezavart az oszlopról, de aztán elállt és megjavult az idő. Péter mért és kapcsolgatott lent. A 80 méteres dipólt leszedtem és a TA34 alól most két 40m hosszú EFHW antennánk van átkapcsolhatóan. Jó már a relés doboz is. Az SWR 80 és 40 méteren kiváló, 20m CW-n elmegy, azaz majdnem 2. További harmonikus sávokra is lehetne elvileg igazítgatni.
80 méteren kellenek majd ezek az antennák igazán Európára. Az egymásra merőleges  merőleges irányok is hozhatnak valamit. Mindkét szál majdnem 20 méter magasan van. A kb. Kelet-Nyugat irányú szál az SSB sávot is átfogja, ezt korábban kb 1,5 méterrel megrövidítettük. Az Észak-Déli csak a CW-t 80 méteren az eredeti hosszal. Abból is lehet majd levágni. Ennek a vége túlmegy az URH oszlopon, onnan ferdén a szomszédok akácfájára le. Ide még érdemes lehet egy segédárbócot elhelyezni, hogy minél magasabban legyen a vége. Ehhez lesz is anyag az egykori 14 megás oszlop forgató csöveiből, ha azokat összehegesztjük.

5MA

A segédárboc összehegesztése megtörtént, Laci ma talán le is festette, most ott szárad a diófa alatt. A felállításához, kikötéséhez kell majd 2-3 ember.

*

A 70 megás jeladót leszereltük, hogy elkészülhessen a dokumentációja.
Visszakerült, mától újra üzemel. Itt a kapcsolási rajza:

*

HA52IEC

HA5BA és HA5LC a Budapesti Rádióamatőr Szövetségtől felkérte a HG5C tagságát is a részvételre az aktivitásban ezzel a különleges hívójellel.

Ha dolgoztok, küldjetek utána egy adif fájlt nekem, én csinálok egy HG5C részéről külön logot és továbbítom a szervezőknek.

Az aktivitás augusztus 15-től szeptember 30-ig tart.

73 : Laci

Perszeidák 2021

Alábbiakban megosztom veletek a legutóbbi, épp „elmúlt” meteorzáporral kapcsolatos tapasztalataimat.
Előtte azonban néhány gondolat a meteorozásról a teljesség és a tudományosság legkisebb igénye nélkül.

Azok a rádióamatőrök, akik valamiért nem tudnak vagy nem akarnak rövidhullámon rádiózni – nevezzük őket úerhásoknak – nincsenek könnyű helyzetben. Ha megunták a tropo-terjedéssel megcsinálható párszáz kilométeres kusókat – no persze ez is lehet jó buli, főleg ha egy-egy versenyre fel lehet menni egy jó magas hegyre, átélni a kitelepülés-fílinget, sátorozni, enni-inni – várhatnak, amíg végre megérkezik az Es-szezon. Ez gyakorlatilag májustól augusztusig tart és kérdés persze, hogy milyen lesz. Az utóbbi 20 évben volt ilyen is – olyan is.

Ha szezonon kívül sem akarnak unatkozni, ki kell találniuk valamit. Ki is találnak mindenfélét. Átjátszókat telepítenek (nahiszen!), műholdakat lőnek fel, a Holdról visszapattant jelekkel próbálkoznak és – a tárgyra térünk – meteornyomvonalas QSO-kat létesítenek. Rövid lényeg, hogy a – sokszor csak néhány grammos – meteorok a föld légterébe érkezve elégnek, a magas hőmérséklet ionizált gázfelhőcskét hoz létre, amely néhány 10 mikroszekundumtól néhány szekundumig „él”.

 Basic meteor scatter propagation is used for amateur radio communications

Erre próbáljuk fellőni rádióhullámainkat, hogy a róla visszaverődő jelek a többszáz, esetenként 2-3 ezer kilométerre lévő ellenállomás antennájáig jussanak. A 10 legmenőbb európai eredmény:

A Föld forog, meteorok mindig jövögetnek, de az igazi nagy lehetőséget a meteorzáporok kínálják, ezek egyikét – ez talán a leglátványosabb, legismertebb – a Perszeidák meteorraj érkezése jelenti.

Alább látható a beérkező meteorok száma 2021 augusztus 8 és 17 között:

A régi szép időkben – tudjuk, régen minden szebb és jobb volt, a legenda szerint a hatvanas években a New Yorki taxisok beszélgetése idáig terjedt VHF-en – állítólag úgy záporoztak a meteorok, hogy fóniázni lehetett rajtuk. Később, mikor gyengült a zápor, a füllel vehetetlenre gyorsított távírójeleket magnóra vették, lassítva visszajátszották a QSO-hoz. Magnó kusózott magnóval ?

Bizony, nemcsak az öregember múltbarévedése, de tény, hogy minden lehetőségünk romlik. Nem elég hogy óriási a zajszennyezés, gyengül a számunkra lényeges naptevékenység.

És – fájdalom – egyre gyengül a meteor-aktivitás.

A Perseida raj a 109P/Swift-Tuttle nevű üstökösből származik, melynek egy része a Naphoz közel érve szublimálódik, ilyenkor pedig nagy mennyiségű poranyagot fúj ki magából. A meteorraj ezt követően évtizedekig látszik. Érdekesség, hogy már kétezer évvel ezelőttről is vannak róla feljegyzések, vagyis nagyon régóta jelen van a Naprendszer életében. Legutóbb ez az üstökös 1992-ben járt Nap-közelben, így a kétezres évek elején nagyon sűrű csillaghullást lehetett tapasztalni: óránként akár több száz meteort lehetett megfigyelni. Bár az utóbbi években a jelenség már legyengült, mert a porfelhő oszlik, még most is látványos estéket okoz – magyarázta a szakember. (Szalai Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos munkatársa)

(Délmagyar)


Ha mégis meteorozni akarunk, még rafináltabb ötletekre van szükség. A sokszor csak néhány 10 milliszekundumos reflexiókba bele kell férnie az értékelhető információnak – a jeleket már számíógép generálja, az is dolgozza fel. Nem kell várni, a 30 másodperces periódus végén egyből láthatjuk – ha vannak – a dekódolt jeleket.

A szoftverek evolúciója folyamatos, a gyenge jelek vételére specializálódott, a Nobel-díjas K3JT vezette csapat a WSJT, majd a WSJT-X fejlesztésével egyre-másra vezeti be a különböző üzemmódokat, a meteorozásban korábban egyeduralkodó FSK441 helyett egyre inkább terjed az MSK144. LZ2HV MSHV programja ehhez (is) kínál kiváló GUI-t. Ez a progi már ott tart, hogy real-time-ban dekódol, még a 30mp-es periódus végét sem kell kivárni.

*

Én 2004-ben kezdtem próbálkozni a dologgal, miután szülinapomra kaptam egy FT-897-es rádiót. Mach Jani (HA3UU) biztatott, hogy próbáljam meg, letöltöttem a WSJT progit és a kölyökkutya bátorságával meteorozásba fogtam mind az 50 Wattommal.
Persze regisztráltam és naponta bejelentkeztem a KST VHF-chat-re, ahol eleinte csak figyeltem, később kérdeztem és kiváló segítséget kaptam. Volt olyan holland állomás, akivel órákon keresztül, éjszakába nyúlóan próbáltunk QSO-t csinálni, közben beszélgettünk erről-arról és – láss csodát – végül sikerült a QSO, amit aztán sok másik követett.

Rohamtempóban megépítettem a Rádiótechnikában is leközölt – akkor még közöltek építési leírásokat – 1 db GI7-b csővel HA1YA konstrukciójában készült PA-t és egy 3 lambdás DJ9BV antennát. Ezzel a felállással már el lehetett indulni.
Persze Kelenföld nem egy ideális QTH. Minél feljebb megyünk a frekiben, annál inkább nem. De hiába van körben a sok tízemeletes panelépület, a meteor legtöbbször ide is „belövi” a jelet, jó esélyt nyújtva nagyobb távolságok eléréséhez.

Persze nem árt, ha eleválható, többantennás rendszerünk és (legalább egy) kilowattunk van. De ez sem biztos, emlékszem Mach Janira, akinek Pakson az óriási tornyok – Lacival valamikor megmásztuk az egyiket – árnyékában volt egy betonnal kiöntött gumiabroncsa, benne egy 5-6 méteres vascső, azon egy jó görbe boomon egy hosszú Yagija 2m-re. Mikor németeket akart csinálni, belerúgott a gumiba, az antenna odébb fordult és csinálta a németeket. Mikor kérdeztem, miért nem teszi magasra az antennát, azt mondta, őt ne zavarja az európai 2m-es CW-SSB forgalom, az hadd szálljon el a fejünk fölött, a meteor jele úgyis bejön. Meg a GROUNDGAIN szerepéről is magyarázott, meg a paksi homokos talajról.
Jani sajnos nem magyaráz többé.

*

No az én esetemben a fentebb leírt renszerrel az adott QTH-ról kábé 2000 km az elérhető határ, ez az eddigi legnagyobb távolságom (ODX):

2037 km with SM2CEW in KP15CR on 12/08/2009

*

Aztán az utóbbi években más hangsúlyt kapott a nyár, a rádiózás kicsit háttérbe szorult, ha mégis új kihívást kerestem, jött a HA5PT és csapata (nem ám a MRASZ) által kiküzdött a 6 méter, később hozzájött a 4 is és persze a pocsék terjedés ellenére használható FT8…

Az idén viszont úgy alakult, hogy egyedül maradtam, de mégsem mehettem sehova. Gondoltam megnézem a Perszeidákat.
Leporoltam (szó szerint) a kis végfokot, le- és betöltöttem az új MSK szoftvert és bejelntkeztem a KST chatre.

(Ez utóbbi nemcsak egy beszélgetési lehetőség, de komoly szerszám is lehet a kezünkben.)

Körülnéztem, közel 10 év kihagyás után mi változott?
Hát nem sok minden.
Úgy megy ez, hogy mindenki messzire akar rádiózni, ezért a Nyugat-Európaiak keletre fordulnak, az oroszok nyugatra és mindenki az ajánlásoknak megfelelő periódusban ad CQ-t. De mit csináljanak akik középen vannak (pl. HA)?

  • Ha kellően önzők vagyunk és kicsit sem izgat, hogy mit csinál és mit szól a többi közeli állomás, lehet cékúzni a hívófrekin. (FSK441:144370, MSK144:144360)
    Naphosszat foglaljuk a frekvenciát, esélyt sem adva, hogy a többiek meghalljanak egy azonos periódusban jövő cékút. Ha jön valaki, pléhpofával megcsináljuk és ugyanott és cékúzunk tovább.A többiek vagy beszólnak, vagy nyelnek, de megvan a véleményük rólunk, a parasztról.
  • Ha egy fokkal fejlettebb a szociális érzékünk, maradunk a hívófrekin, de pl. CQ365-öt adunk (ez nem QSX, hanem QSY hívás), azaz 360-on cékúzunk, de a vevőnk 365-ön van, ha ott jön valaki, ott csináljuk a sokszor hosszú negyed – vagy félórákig tartó QSO-t, felszabadítva ezzel a hívófrekit.
  • Ha még rendesebbnek kívánunk tűnni és nem mindenáron a mennyiségre törekszünk, hanem inkább új kockákra vadászunk, lehet azt is csinálni – és ez a legkevésbé fájdalmas – hogy figyeljük a KST-t, ez – ha jól állítjuk be – rögtön jelzi, ha olyan állomás van bejelentkezve, aki nekünk hiányzó QRA-kockában van. Oda lehet szólni neki, pl. hogy

3A2XXX Ciao Giovanni, pse MS test, I need ur #.

Jó esetben Giovanni meglátja, reagál, megegyezünk egy üres frekiben és mehet a QSO.

Persze nem mindig ennyire egyszerű.

  • Vologya kimegy egy ritka kockába a tajgára meteorozni. Nincs internetje, de van sok kilowattja, cékúzik 360-on. Ott is várja a hívásokat. Kéne hívni, de a szomszéd kerületben pont ellenkező fázisban dolgozik HA5XYZ. Mit lehet tenni? Szerintem ezt – mint annyi más dolgot – ésszerű önkorlátozással kell megoldani. Pl. hívni kell, de nem a végtelenségig. Ha 5-6 periódusban (5-6 perc) nem, vagy nem nekem jön vissza, le kell állni, ne tépje ki minden szál haját a szomszéd. De ez csak az én véleményem.
  • Aztán ott van Alex aki pirossal virít a chat-en (azaz a levadászandók közt van), de nem tud vagy nem akar beszélni angolul, sokszor oroszul se, cirill betűkkel se. Ha válaszol is, nem lehet érteni mit akar. El kell fogadni hogy vele nemigen lesz QSO.

Nos a legutóbbi Peszeidák alatt mindegyikkel találkozhattam. Az önző, a hívófrekibe 12-én, a főnapon beülő és onnan nem tágító, ott cékúzó, mindenkit mindenáron megcsinálni akaró Bp-közeli magyarral, – nem is eggyel – a bevodkázott, ritka (fehér)orosszal, az internet nélkül hasító tajgai orosszal, a türelmetlenekkel, akik 3 periódusban akarnak megcsinálni mindenkit, ha nem sikerül – és a legritkábban sikerül – akkor közlik, hogy no copy és már hívják is a következő sorbanállót.
De persze találkoztam régi kedves ismerősökkel, magyarokkal és külföldiekkel egyaránt.

Én lazára vettem a dolgot, hiszen a rádiózás szórakozás, játék. Nem kell mindig, mindenáron a legjobbnak, a legeredményesebbnek lenni. Érezzük jól magukat.
Ebben a pár napban sem maradtam fönt éjfél után és nem keltem hajnalban, akkor ültem a rádió mellé, amikor nem volt más dolgom. Ha a közeli S9+30 dB-el vég nélkül berregő cékút megúntam hallgatni, átálltam FSK441- re, ott hallgatóztam, vagy oda kértem sked-et. Kevés partner akadt, pedig sokak szerint jobb ez a régi üzemmód, mint az új.

Néha megnéztem a 70 és az 50 megát is EA6VQ térképén.
Előbbit a redelkezésemre álló QRP teljesítmény miatt, utóbbit a láthatóan szórványos érdeklődés miatt meg se bróbáltam.

*

Szumma-szummárum 21 QSO-t csináltam, ebből 5 új kocka.


És itt az évek alatt összejött közel 1000 meteoros QSO eredménye:


Decemberben jönnek a Geminidák. Próbáld ki te is!

73 Viktor HA5LV

Képek:
https://meteorflux.org/
https://www.mmmonvhf.de/
https://www.climategate.nl/
https://www.electronics-notes.com/

Aki csak kamerán keresztül nézi, vagy távvezérléssel használja az állomást, talán meglepődik. Az idén is nő a fű.



A traktor persze nem fér oda mindenhová, jó lenne mellé egy kezelő a motoros kézi fűkaszához, rendbe kéne tenni a kerti asztal és a bográcsozó környékét is, hiszen itt a szezon.

Az ágvágónak is lenne dolga, hiszen nemcsak a fű nő, a kamerák látószögébe és az utakra belógó ágakat is meg kéne rendszabályozni. A kerítések mellett és főleg a nagy quad körül makacsul sarjad az akác, a bodza, a csipkebokor és az ecetfa (bálványfa).

Ha kedvet kaptál a REMOTE mellett LOCAL akcióhoz és részt vennél az állomás fenntartási munkáiban, gyere velünk a következő kertkarbantartásra!

73 Viktor

World Wide WPX Contest 2021 CW

Sziasztok!
A hétvégén a WPX-en hárman indultunk a HA5ØKKC hívójellel.
HA3FLT Tibi, HA5OV Péter és HA5MA Laci, azaz én.
Nem beszéltünk meg időbeosztást, a verseny talán 50%-ában dolgoztunk.
A végére még be akartam szállni egy kicsit. Pétertől sikerült átvenni az állomást és belépni az Ervin által létrehozott VPN-es külön logba.
A CQ-ra jöttek és én visszamentem és adtam riportot. Ekkor, helyi időben 23:05-kor elment a faházban a villany.
Az itthoni rádió a frekin volt és hallottam, hogy a partner HG21TISZA
ismétli a riportot, mert nem tudtam nyugtázni már.
Gyorsan itthonról leadtam, hogy  QSL, TU, GL. Hallotta szerencsére és be tudta logolni.
Péterrel beszélgetni kezdtünk ezután a szkájpon chatelve közben. A
kamerákat figyeltük, mikor jelenik meg a kép. Akkor nem lehetett még tudni, hogy a villany ment-e el, vagy a net.
23:24-kor visszaállt a kapcsolat a faházzal. Volt kamera, az állomás kikapcsolódva maradt, ahogy a relék elejtettek a villany elmenetelével.
Most reggel bekapcsoltam és ellenőriztem az állomást, működik szépen minden.
Az utolsó sorszámunk 1529 volt. Ismerős dátum, megnéztem: Buda ostromának éve!

73 : Laci

Levél a karanténból

Már fél nyolc volt helyi időben március 23-án, mikor ránéztem a Sotawatch-ra és láttam VK3HN-t frissen beírva a közkedvelt 7032 KHz-en, természetesen távírón.

Vannak még csodák, gondoltam, és bekapcsolván a Remetét, meghallgattam a frekit a gyömrői kváddal odafordulva hosszú úton nyugatra.

A hívó VK állomásokat hallottam is szépen a fű alatt, de érthetően. VK3HN Paul-t persze nem, ez túl nagy csoda lett volna, mert csak 5 wattal adott, mint később kiderült.

Az sdr-eket felkerestem és hamar találtam is egyet Adelaide-ből, amin szépen 559-el szólt.

Meg is hívtam rögvest a biztonság kedvéért a végfokkal, 1kW-al.
Egy QRZ után le is vette a hívójelemet és meglett az összeköttetés. A riport és a bemutatkozás után rögtön mondtam is neki, hogy sdr-el veszem, mert egyébként hihetetlen lett volna az összeköttetés.

Délután kaptam tőle egy ímélt, majd váltottunk még néhányat. Megkérdezte, hozzájárulok-e, hogy feltegye a videót a Youtube-ra, amiben szerepelek, mint DX-hang az ausztrál hegyen. Persze, hogy örültem, eszembe jutott Janus Pannonius hexa- és pentametere :

Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
     Szellemem egyre dicsőbb, általa híres e föld!

Itt látható a videó :

https://youtube.com/watch?v=h7oDa6KlwJo

Paul többi videóját is nézzétek meg, mert szép dolgokat épít!

73 : Laci, HA5MA

EU-DX CONTEST 2021 február 6-7.

Csúcson a pandémia, Európa zárva. Még egy kocsmába se lehet elmenni.
Terjedés nincs. Mindenki FT8-azna hogy legyen pár betevő QSO-ja.
Alapítsunk valamit!
Álljon a mi hívójelünk mellett jó alacsony sorszám a taglistában!
Mi magyarok mindig is találékonyak voltunk (HA CW GROUP, HADXC) most olasz barátaink is előjöttek valamivel!
Nekem ilyesmi jutott eszembe, mikor eljutott hozzám a hír, hogy itt a
The European DX Contest Club.

HA3FLT Tibor a versenyen is részt vett, most megosztotta velünk véleményét, tapasztalatait:

Az első EU-DX versenyről

https://eudxcc.altervista.org/

2021 februárjának első hétvégéjén, szombaton késő délután indult ez a 24-órás, európai szervezésű, távíró üzemmódú verseny, amit vélhetően minden évben meg fognak majd tartani. A szervező az EUDXCC, a The European DX Contest Club.

Sajnos az ők „Kik vagyunk?” oldalánál a kötelező körök; az egyébként fontos és helyénvaló „Maradj otthon” mozgalom felhívása, valamint a sütik és a személyes adatok kezeléséről szóló nyilatkozatok úgy huszonötször hosszabbak, így a szervezetről az egyetlen mondatos önmeghatározásból számomra semmi sem derült ki. Háttérinformációm nem lévén nem tudom pontosabban elhelyezni őket – leszámítva, hogy rádióamatőrök és feltehetőleg földrajzi alapon próbálnak valamilyen egy valamilyen szintű és hivatalosságú európai szervezetet kialakítani valamiféle előnyök megszerzése és valamilyen hátrányok kiküszöbölése érdekében… Vagy csak azért, hogy gyerekek, alakítsunk egy közösséget tét nélkül, hogy elmondhassuk, mi egy európai (verseny)klub vagyunk… Nem vagyok ennyire rosszmájú, de ahogy lenni szokott: akik tudják, azok tudják, mert eleve ismerik egymást, akik nem, hát, azok meg úgy jártak, és én nem szeretek így járni.

Lehet, hogy más oldalakon kellene utánanéznem, az EUDXCC-nek milyen kapcsolat lehet európai kulturális intézményekkel, ahol állítólag láthatók voltak ennek az eseményre szóló felhívások, de nyilvánvalóan ez a honlapuk és én innen szerettem volna megtudni, amit lehet. Nem sikerült, de a szinte teljesen hiányzó bevezető legalább arra jó, hogy Európa ide vagy oda, az aktuális politikai zuhatagok sem tudtak még nyomot vájni benne.

A tagok számlálójának állása a beszámoló írásának pillanatában 215 fő – igaz, 36 országból. A belépési űrlapon (https://eudxcc.altervista.org/become-a-member/) újabb információmorzsa: „What is needed to become a EUDXCC member? An Amateur Radio license and an interest in contesting.

***

A fenti bevezetőnél a versenykiírás szerencsére sokkal alaposabb. Ez is egy afféle barátságos, határokon átnyúló mérkőzés a helyiek és az európai szempontból DX országok közt – a határok barátságos emlegetésével és tudatosításával. A versenyből, a vett riportokban található régiókódokból még az is kiderül a történelmet és benne az európai történelmet elég alaposan nem ismerőknek, hogy kontinensünk határain kívül is létezik EU-ország – ez bizony oktató- és nevelőmunka.

Ami már nem derül ki: még a hivatalos fizetőeszköz is euró ott, de nevük és hollétük kiderítését az olvasóra bízom, az én memóriámba ennek már csak a körvonalai férnek bele. Egyébként javarészt kellemetlen történelemtanítási előélettel, mármint én az elszenvedő fél voltam osztálytársaimmal, én is ilyen gyengén művelt maradtam, mert a mai helyzet geopolitikai gyökerei régiek. Kicsit talán mentségül szolgálhat rá az ösztönös tartózkodás a szocialista idők történelemtanításában mindenütt leselkedő, bár még sokkal kifinomulatlanabb eszköztárú globális félrevezetésektől.

Szóval ez nem az első hasonló rendezvény a sorban, de a sorszám helyett régióinformációkat tartalmazó riportok többünk számára is rendhagyóvá és élvezetessé tették a forgalmazást – ugyanakkor, legalábbis az első években biztos, hogy ugyanez rendkívül fárasztóvá és kellemetlenné teszik a résztvevőknek jegyzőkönyvek beadását és még inkább a szervezőknek a verseny kiértékelését.

***

Hajtás közben nem gondolkodik ilyesmin az ember, de a jegyzőkönyv beadása előtt azért legalább a nyilvánvaló tévedéseket megpróbáljuk kijavítani. Ezt sem, ahogy a hangfelvételek felhasználását – amit mi most nem készítettünk – sem tartom egyelőre etikátlannak, talán majd több tapasztalattal, mert ezek az információk már a mieink, és igen kicsi a valószínűsége, hogy más sem fogja ugyanúgy megtenni, ill. felhasználni. Ennek a versenynek a jegyzőkönyvein viszont a szabályok és az emberi elme tökéletlensége miatt az apróbb elírásokon, elgépeléseken túl ha akartunk volna, akkor sem tudtunk volna bármit is javítani…

A dilemma a következő volt: a részletes táblázat ellenére a versenyzők kétszámjegyű százaléka mindenféle más kód szerinti riportot adott, sőt volt, aki összeköttetésenként, vagyis pár óránként más-más régiókódot tartott helyesnek; sorszámot 001-től, CQ zónát, ITU zónát vagy éppen az országkód helyes számjegyeit (AA99), de az ország betűi (AA) nélkül. Namármost ha mi ezeket a riportokat akár változatlanul hagyjuk, akár megváltoztatjuk valamilyen egységes régiókódra (amit persze tényleg nem szabad), akkor ha az illető javít közben azon, hogy milyen saját régiókóddal adja be a jegyzőkönyvét, de akkor is, ha nem javít, mindenképpen kérdéses, sőt valószínűtlen, hogy elhiszik-e a kiértékelők, hogy mi vettük jól azokat a riportokat és az illető adta rosszul. Bumm! (Nem nyert.) És persze ha egyáltalán a leadott régiót veszi figyelembe a vélhetőleg alkalmazott kiértékelő program és nem azt, hogy eleve milyen régióba tartozik az adott állomás. (Plusz az egyéb bugok, hiszen lehet egy frissen írt program is a célra.)

Minderre megoldás, közben jöttem rá én is, hogy a versenyprogramok az adott riportot is összeköttetésenként naplózzák, de ahogy az állomások egy jelentős része képtelen a szervezők táblázatából egyszerűen kinézhető, helyes országkód/körzetszámot adni, arra sem lehet számítani, hogy a logjuk majd megfelelően pontos és hiteles lesz…

Mi mást lehet mondani? Az aktivitás ahhoz képest egészen jó volt, a terjedés nem, de DX-ek most is akadtak az alsóbb sávokon, és talán azt, hogy a közel 1300 CW összeköttetés és a rendhagyó riportadás és -vétel azért jólesett. Valamint hogy jövőre újra, ugyanitt:

***

U.I.: Kérem a beszámolóhoz ezt az utóiratot is csatolni. „Megírtam én, hogyne írtam volna, csak az bánt, hogy mivel nem három tőmondatban akartam elintézni az egészet, így pont olyan tudálékos, modoros, mindenféle élet és implikációt sejtető, politikus írás lett, amilyen az újságírók tollából szokott származni. Ennyit az ember életében bejárható utak törvényszerűségeiről. 🙂 Mindegy, ez most már így marad.”

A versenyen HG5C színeiben Tiboron kívül még 5MA Laci és 5OV Péter indult. Íme a végeredmény:

HADX 2021

Világjárvány idején többkezelős versenyzés?
Igen!
Távvezérléssel, mindenki otthonról.
Jó, de akinek nincs megfelelő hardvere? HA3FLT Tibor elmeséli, ő hogyan csinálta.

Elecraft K3: discontinued, K3/0: discontinued…

Avagy hogyan távvezéreljünk meglévő K3 twin rendszert K3/0 nélkül.

Az alapoktól mondom, sokan nyilván ismeritek; a K3/0 mini az az eszköz – bár ezt a funkciót egy „teljes” K3 is betöltheti -, ami kinézetre csak egy K3-előlap kicsi, KX3-szerű dobozban, és a K3 rádiók távkezelésére való. Ezt „twin” módnak vagy felállásnak szokták hívni – más gyártó is készít ilyen párokat különböző minőségben hasonló elnevezéssel.

A K3/0-t a rádió tervezésével együtt kellett, hogy megálmodják, mivel az „előlapnak” és a rádiónak közös a firmware-e… ami nyilván érzékeli, hogy melyik hardware-ben kell dolgoznia. Nem a CAT-kommunikációra épít, ami meglehetősen elavult és nehézkes, hanem van egy saját parancskészlete, pl. a CAT-ben nem szereplő Q… és Y… parancsok, de biztosan akad még. Ez szintén nem látszik egy fejlett protokollnak, csak a mórickás „betűket és számokat küldök ide-oda” nem hibajavított, adóvevőnél szerintem veszélyes megoldást használja, de gyors még a normál, 38K4-es sebességgel is, tényleg olyan, mintha a fizikai rádió előtt ülne az ember.

A rádió és a K3/0 előlapján nem használnak mindenre rotary encoder-eket, így a rádió potméterei afféle alapállapotot jelentenek az összekapcsolódás után, de más egyszerűsítés nem rémlik, a kijelzőjük is ugyanúgy működik szinkronban. A távkezeléshez persze kell valamilyen eszköz, ami soros kommunikációt biztosít és a hangot is átviszi. Ha a RemoteRig RRC-1258 rádió felőli dobozkáját és a kliensnél egy másik ilyen dobozkát használunk erre a célra (amin nagyjából csak egy elkey-sebességet állító potméter van pluszban), akkor annak a soros vonal-TCP/IP átalakítói töltik be az egyik funkciót és a hangfrekit a beépített, valószínűleg szabványos VoIP/SIP egységek viszik át, valamint a CAT vezérlés ezektől teljesen függetlenül közlekedik egy másik kihosszabbított soros vonalon. És igazán kicsik a késleltetések szemben az alap PC-s megoldásokkal, valamint könnyű üzembe helyezni az egészet.

Miért is mesélem mindezt? Mivel a fél világ K3-at használ távvezérelt, remote rádiónak meg egyébként is, és talán olvastátok, hogy a K3-at nem gyártják többé, valamint a tartozékait sem. Kitettek ugyan egy igényfelmérő lapot, de az semmire sem garancia. Helyette a K4 következik kb. másfélszeres áron, ami persze ismét azt jelenti, hogy egy cégnél egy idő után csak magasabb kategóriájú eszközt lehet kapni valami helyett. Ilyen a haladás… a K4 ismét nagy dobásnak tűnik, ami a rádiórészét illeti, de a használhatóság ma már a szoftvereken is legalább annyira múlik.

Még csak nem is az ár a fő probléma, hogy a meglevő K3-as rendszert drága leváltani K4-re, ha tönkremegy és esetleg nem javítható, hanem az, hogy nem megoldás, mert Elecrafték kijelentették – hiába van egy biztató TCP/IP csatlakozó a K4 hátulján -, hogy távvezérlés talán egyszer lesz a K4-hez, de egyelőre nem foglalkoznak vele. Egy K4/0 szóba sem került… Biztosan vannak okai, hiszen egy direkt konverziós rádióhoz a képességei miatt teljesen másfajta távkezelő hardver és szoftver szükséges, de máris olvastam olyanról, aki kifejezetten emiatt mondta le a rendelését és küldte vissza az előleget a K4-re – nehéz az élet…

És akkor a konkrét történet a HA-DX hetéről, amit el szeretnék mondani. Nemrég a RemoteRig RRC dobozkákat és a K3/0-kat használtuk versenyzéshez, a K3 eléréséhez, ahogy eddig is. A már megvásárolt hardverekkel nem is volt gond, de az új embereknél, aki én voltam, valahogy ki kellett alakítani a munkahelyet. Ennek az is akadálya, ha nincs valakinek RRC dobozkája, mivel a szoftveres klienst is annyira drágán adják (kivéve Androidra), hogy akkor már inkább rendelni kell egy RRC-t, de az még inkább gond, ha az amúgy is komoly összegekbe kerülő K3/0-t kapni sem lehet. A használtakat is elkapkodják, ha néha megjelenik egy-egy, azok is a tengerentúlon, meg amúgy is kissé hajmeresztőnek számít errefelé az ára, egy egyszerűbb új rádiót meg lehet venni belőle, mire ideér.

Mit lehet ilyenkor tenni? Emulálni, szimulálni, szoftverekkel kínlódni. Az első probléma, hogy ha egy ilyen távkezelő rendszer „K3 twin” beállításban működik, akkor az az ember, akinek nincs K3/0-ja, be sem tudja kapcsolni a távoli rádiót. Mint kiderült, ez egyébként az RRC-k hatásköre, tehát a lokális RRC-t kell meggyőzni-átverni, hogy rá van kötve egy K3/0 és bekapcsoltuk, az indítja a kapcsolatot a távoli RRC felé stb….

Ehhez vissza kellett fejtenem egy kicsit a K3/0 kommunikációját, mivel, ha nem mondtam volna, a CAT parancsokkal ellentétben az nem publikus. Természetesen kerestem előtte szoftvert, amit mások írtak emulálni a K3/0-t, de egyet találtam, annak is csak a nyoma van meg, évekkel ezelőtt bezárt az a webhely. Mindenesetre nem tűnt lehetetlennek.

Sikerült a mutatvány; a lokális RRC egyik portját felkonfiguráltam és rákötöttem a PC-re és egy RealTerm nevű terminált indítottam el, ami ha kell, ha nem, küldte a bekapcsolt állapotot jelző „választ” az RRC dobozkának, különben egy-két másodperc múlva leállt minden, a K3 kikapcsolt. Elvileg csak kérdésre kellett volna küldenie a programnak a dobozka felé ezeket a válaszokat, de nem volt idő programot írni, a RealTerm-ben végtelenítettem a megfelelő pár karakter küldését pár száz millisec-enként…

Tehát a rádió végre bekapcsolódott a távolban és úgy is maradt, a SIP elindult, hallottam a rádió hangját távolról és a CAT vezérlés is használhatóvá vált. Itt volt még egy kis gond, nem volt otthon több soros-RS-232 átalakítóm, de az RRC-ben szerencsére van egy négyportos USB hub is, így a többi soros vonal azon át jutott be a PC-be, miután a dobozkát sikerült felkonfigurálnom.

Ezek után az a probléma következett, hogy a CAT vezérlést meg kellett osztani a logger program, N1MM+ és egy K3-hoz való vezérlőprogram közt. Tehát nem SDR-program, inkább amolyan commander kellett, amivel a K3 távkezelhető a CAT csatornáján át, hogy pl. S&P-ben (Search and Pound) egyáltalán frekit lehessen változtatni.

Ilyen, egyébként a legstabilabb és leguniverzálisabb program a DXLab Commandere, aminek az a szépséghibája, hogy alapból nincsenek rajta kezelőszervek, fel kell konfigurálni, gyakorlatilag megírni a gombokhoz tartozó CAT parancsokat. 🙂 Előre elkészített config fájlt nem találtam, ami lelombozó, és rövid is volt az idő, így végül a K3-hoz készült-ajánlott Win4K3Suite-et használtam. Hát az sem egy robusztus, jól megírt rádióamatőr szoftver, de azért kicsit kínlódva működött.

A soros vonalak szétosztásához Kernel-drivert tartalmazó szoftver kellett, szerencsére létezik ilyen ingyen is és aláírt driverrel, ami nagy dolog mostanában – nem kellett a teszt módot bekapcsolni a Windows-on -, bár érdekes módon sok évvel ezelőtti a szoftver, és még érdekesebb módon tökéletesen működik, semmi kékhalál meg ilyenek – com0com a neve. Ezt is nagy sietség közben találtam, nyilván létezik másféle is.

Először elég nehéz bánni vele, aztán írtam rá cmd fájlt, hogy ne kelljen mindig kézzel felépíteni a soros vonal-párt – az ingyenes verzió restart után újra beállítandó. A lényeg, hogy ha egy ilyen párt hozzáadok a Windows-hoz, akkor azok nemcsak pl. a COM9, COM10 néven elérhetők, hanem még egy device-név alatt megnyithatók darabonként. Ez teszi lehetővé, hogy azt a soros vonalat ehhez a párhoz lehessen csatlakoztatni, ami a rádió felé megy, ill. onnan hozza a CAT-válaszokat. A létrehozott COM portokra pedig rá lehet ültetni a loggert és a rádióvezérlő programot.

Volt még egy kis küzdelem, hogy melyik irányból merre mehetnek vagy nem mehetnek az adatok a soros vonalakon (a két programot el kellett választani egymástól), ill. hogy a baudrate-et stb. beállításokar továbbítsák-e ezek a virtuális portok egymás közt vagy sem stb., de végül összeállt.

Természetesen vannak olyan programok, amik másként oldják meg a helyzetet, hogy ne kelljen a fenti erőfeszítés, de fizikai K3/0 nélkül nem igazán lehetett használni őket.

Szóval ettől kezdve megvolt a két program, alattuk a com0com által kezelt soros vonalak, onnan mentek az összeömlesztett kérések az RRC-ken át a K3 CAT portjáig – miközben valódi K3/0 nem volt nálam, csak az említett RealTerm program, ami továbbra is küldte helyette a „be vagyok kapcsolva” válaszokat.

A CAT két program által egyszerre történő használata azt eredményezte, hogy időnként hol az N1MM mutatott rossz sávot, hol a Win4K3Suite-on ment el a kijelzés egy kicsit – mégiscsak egy lassú porton küldözgette pár száz millisec-onként a státuszlekérdezéseit két program közösen… Csoda, hogy működtek, de nem volt fennakadás – néha kicsit várni kellett, de kezelhető volt a rádió is.

Ja, és még azt is meg kellett oldani, hogy egy újabb COM porton a CW billentyűzés is menjen a loggerből… át kellett irányítani a CAT-ről egy külön portra a programban. Szerencsére ez is működik USB-n (a virtuális handshake lábakkal), csak újabb konfigurációs lépéseket jelentett az RRC webfelületén.

Beleszámítva az RRC-k tanulmányozását is, a helyzet megoldásához kellett vagy két nap… Hát így sikerült nemrég RRC-vel, de K3/0 nélkül a meglevő rendszerhez illeszkedni és összehozni a távkezelést.


Az előző témához, a távvezérléshez még azt tenném hozzá, hogy említettem a problémát, mikor két program kommunikál CAT-en egy rádióval egy kettéosztott soros vonalon keresztül.

Ez egy korrektnek nem nevezhető, konkrétan agyrém szükségmegoldás, mivel mindkét program látja a rádió válaszait a saját és a másik program kéréseire is. Ilyen az állapotlekérdezés, amikor például a VFO frekvenciáját tudakolja meg egy program a rádiótól.

A fentiek megduplázzák a lekérdezések számát, amire programonként pár száz millisecundumonként kerül sor – némelyik rádióamatőr programban állítható a gyakoriságuk, némelyikben nem. Az egész távkezelő program fürgesége ezen múlik, úgyhogy túlságosan lassúra nem lehet venni, már másodpercesre sem.

Mivel a CAT kommunikáció amúgy is az elég lassú soros vonali kommunikációs csatornákon szokott történni, még ha soros-USB átalakító is van közben, ill. néhány rádiónál tényleg eleve USB csatlakozó van, de valószínűleg egy belső soros-USB átalakító végén, ez mindenképpen oda vezet, hogy a programok tévednek, összeakadnak, legalábbis ami státuszlekérdezéseket illeti. A CAT protokollal működő távvezérlés azért ezt szerencsére többé-kevésbé túléli – a parancsküldések némi várakozástól eltekintve teljesen stabilak voltak.

Hogyan lehet ezt a helyzetet felszámolni? Első körben úgy, hogy létre sem hozzuk – a „K3 twin” megoldásnál nincs meg ez a probléma, mivel rádióvezérlő programra nincs is szükség, azt a fizikai kezelőszerveket biztosító K3/0 (mini) valósítja meg. Létezhet más megoldás is az ismert rádióamatőr programokban (például amik többnyire nemcsak rádióvezérlésre alkalmasak, hanem inkább digitális üzemmódokat valósítanak meg), de egyelőre nem látom át.

Szoftveresen pedig készíthetünk egy virtuális rádiót, ami csak a memóriában él, a számítógépen belül, ahol a logger és a K3-at kezelő szoftver is fut. A virtuális rádiót tartalmazó program ugyanúgy soros vonalon, CAT-en kérdezi le a valóságos rádiótól a VFO állapotát és más fontos beállításokat, de a logprogramnak és a rádióvezérlő programnak ő fog felelgetni, mikor azok meg akarják tudni az aktuális frekvenciát és más beállításokat. Ez azt jelenti, hogy megszüntettük a dupla lekérdezéseket a távoli rádió és a mi gépünk közt, a virtuális rádiót tartalmazó szoftver végzi – intelligensen. Nyilván ez is csak virtuális soros portok segítségével fog menni, hiszen a logprogram és a rádióvezérlő program is csak soros vonalat képes megnyitni.

Nem akarom a képbe a HAMLib programcsomagot behozni, csak megemlítem, hogy elvileg azért lehet variálni és eleve TCP/IP-re tenni a CAT vezérlést, de egyelőre a távvezérlésnek az állomáson levő oldalán nem akartam változtatni.

Ha mindez megvan, akkor is akad még egy-két buktató, például hogy melyik programnak milyen beállításokhoz hagyunk hozzáférést, nehogy egymás ellen dolgozzanak vagy az egyik felülírja a másik által beállított valamilyen kritikus tulajdonságát a rádiónak, pl. az adóteljesítményt, de ez megoldható.

Virtuális rádiót megvalósító szoftver is létezik a világban, mint annyi minden, talán többféle is – én egyet láttam, az LP-Bridge-et. Elég komolynak tűnik, bele van építve a virtuális portok létrehozása, ami nem kis dolog, de távoli rádióval képtelen voltam életre lehelni, nem akart a tökéletesen működő soros vonalon a K3-hoz kapcsolódni. Nem próbáltam megfejteni, miért.

A kép csak egy illusztráció a WEB-ről, de az LP-Bridge szerepel benne:

73 ….. Tibor

A beküldött végeredmény:

Evaluation category

QSOs

Points

Multipliers

Claimed score

Multi-Single

1732

5873

268

1573964

Operátorok : HA2OS, HA3FLT, HA5MA, HA5OV

CQWWCW 2020

Az idén HA2OS, HA5MA és HA5OV indult.
Olvassátok Ervin beszámolóját:

Már közhely, de a 2020-as évet bizonyára mindenki meg fogja jegyezni egy életre. A COVID sok szokást megváltoztatott, és kicsit hihetetlen, de ez a rádióamatőröket is érintette. Gondoljunk a lemondott expedíciókra, vagy a kollektív állomásoknak javasolt személyes kontaktusok elkerülésére. Ezt az egészet még tetézte az itthon ősszel bevezett kijárási szabályozás, miszerint este 8 óra után – eltekintve néhány kivételtől – nem tartózkodhatunk közterületen. Ebbe még talán belefért volna az, hogy kint vagyunk a klubban, de a közlekedés kicsit macerásabb lett volna, így adott esetben a váltások is.

A klub régóta fejleszti már a Remetét, azaz az állomás teljes távoli vezérlését. 5MA Laci versenyeken is indult már így, egész jó eredményeket elérve, de csapatként még nem volt lehetőség ennek a kipróbálására.

Idén úgy alakult, hogy más lehetőség nincs: vagy valaki egyedül indul, vagy kitalálunk valamit, és bár minimál létszámmal, de végigcsináljuk a versenyt. 5OV Péternél van egy szett a szükséges eszközökből (K3S és RemoteRig a.k.a „Svéd”), nekem pedig 5BVK Karesz adta kölcsön – amit egyébként 5MA Laci hozott el, mert én épp karanténban voltam. Így volt egy hetem összerakni itthon a technikát és gyakorolgatni is. Pár nap után már láttuk, hogy meglesz a három fő a 48 órás versenyhez.

Egyik alapvető kérdés a loggerek összekötése volt. Először arra gondoltunk, hogy váltáskor a „szolgálatot leadó” készít egy exportot, amit átad a „szolgálatot átvevőnek”, ő beimportálja, és folytatja.

Aztán utánanéztem, és megtaláltam, hogy az N1MM-eket össze lehet kötni, ha egy LAN-on vannak. Ehhez beállítottam egy-egy VPN-t mindenkinek (5MA Laci, 5OV Péter, és természetesen magamnak is), így a három gép máris látta egymást, és a loggerekben fel lehetett venni a többieket. Néhány próbát végeztünk még a verseny előtt, és tényleg minden nagyon stabilan működött. Nekem annyi csavar volt még a dologban, hogy mivel Linuxot használok mindenhez, a Windows egy virtuális gépen futott, ez kezelte a RIG-et CAT-en keresztül, és a CW-t (külön porton).

Aki még ezt nem használta, vagy ismeretlen ez a funkció: a loggerek szinte minden olyan információt megosztanak egymással, ami ilyenkor szükséges. Nem csak a QSO-kat logolják, hanem hogy melyik állomás milyen módban van (RUN/S&P), ki milyen sávon és üzemmódban, a bandmap információkat, de még azt is, hogy aki forgalmaz, épp milyen üzenetet küld az ellenállomásnak. A konfigurációnak van néhány limitációja, pl. kell egy ún. „MASTER” állomást kinevezni, aki beállítja magának a cluster, és minden további állomás innen kapja az infókat. Az egyes adatokat lehet szinkronizálni, tehát nem kellett folyamatosan bekapcsolva hagyni a gépeket (bár Péteré végig ment), bekapcsolás után egy kötelező szinkron után azonnal naprakész volt minden logger.

Ugyanakkor megvan az operátor „szabadsága” is: minden ablakot úgy helyez el magánál, ahogy akar, olyan üzeneteket vesz fel az egyes funkció gombokra (F1-F12), amiket akar, illetve. mindenki csak a saját QSO-ját törölheti – elkerülve a véletlen „baleseteket”.

A verseny alatt minden váltásnál volt egy gyors egyeztetés: mi az utolsó QSO a logban, és hány QSO-t és szorzót lát a logger. Péter loggere valamiért kicsit mindig előrébb járt, de a tökéletes működést nem mutatja jobban semmi, mint hogy a verseny után mindhárman exportálnuk egy CABRILLO fájlt, és azok bitre pontosan megegyeztek.

Mivel a klubban a Remetéhez tartozó PA még soha nem ment egyben 48 órát, ezért maradtunk az LP-nél.

Ezzel szerintem kicsit megszenvedtünk: CQ-ra nem igazán jöttek vissza (én pl a verseny alatt kaptam 3 spot-ot a clusterben, de alig jöttek utána, pár perc után teljesen lecsengett), és a szorzókért is nagyon meg kellett dolgozni. Szerintem a terjedés sem volt nagyon jó, 160m-en pl nem volt EU-n kívüli – máskor azért szokott lenni legalább néhány W/VE, de még JA állomás is. A legtöbb QSO 80m-en volt, aztán 40m – itt lett a legtöbb pontunk egyébként (több DX), köszönhetően a quad-nak.

Az új antennák szerintem jól vizsgáztak – nekem személy szerint nagyon tetszik az Ultrabeam két irányú kapcsolási lehetősége.

A csapat amúgy nagyon fegyelmezetten dolgozott. Péntek este készítettünk egy beosztást: éjszaka 4 órás „műszakok” voltak, nappal 2 vagy 3. Így pihenni is lehetett, de rádiózni is tudtunk. Minden váltásnál végig pontosan megjelent a következő operátor, és pár rövid üzenet váltása, valamint a fent említett szinkron elvégzése után már folytattuk is. Talán most volt a klub életében először, hogy percre pontosan végig csináltunk egy 48 órás versenyt (nem tudom, mennyi kihagyást vesznek figyelembe, pl. ha 10 percig nem volt QSO…?)

Mindenképp meg kell említenünk magát a Remetét. Fent írtam, hogy a technika végig kifogástalanul működött, ez nem csak a számítógépekre, hanem 5BVK Karesz minden általa készített eszközére igaz: a kinti hardver, a számítógépen futó szoftver… Karesz még az Ultrabeam vezérlését is integrálta az új programba, tényleg fantasztikus munkát végzett, hálás köszönet érte.

A logot már elküldtük, ma 00:00 volt a beküldési határidó – most izgatottan várjuk, mire lesz elég ez a QSO és pontszám.

A verseny sok tapasztalattal, és néhány kérdéssel szolgált. A legfontosabb, hogy hogyan tovább? Merre lehetne bővülni? Hogy lehetne másokat is bevonni a közös munkába? Ezeket a következő hetekben, hónapokban át kell beszélni, remélhetőleg másnak is meg fog tetszeni ez a Remetézés, és csatlakozni akar, mint résztvevő. 

73, Ervin HA2OS

Gratulálok az elszántsághoz és az eredményhez, annyit hozzáteszek még, hogy a klub életében már sokszor végigdolgoztuk a 48 órát, természetesen a helyszínről – de ez már a régi szép idők történeteihez tartozik.

73 Viktor HA5LV

PS.: Nézzétek meg mit írtunk korábban a gyömrői REMETÉről:


https://hg5c.ha5kkc.com/?p=2987
https://hg5c.ha5kkc.com/?p=934

Megjött az előzetes eredmény:

Ultrabeam megjavítva

Az augusztus első felében felszerelt antenna egy szerencsétlen mozzanat miatt javításra szorult.
Szeptember végén lekerült az egyik szélső elem, a motort elküldtük javításra. Megérkezett, ma felszereltük a helyére, minden jól működik.
Vigyázzunk rá!

A szeptemberi leszerelés:

A mai felszerelés:

73 Viktor HA5LV