Felkerült az új antenna a 21-es oszlopra. Persze először le kellett venni a régi TA-34-et. A hol megolvadt, hol megrepedt trapok cserélgetését meguntuk, új antenna mellett döntöttünk.
Október első napján 4 fokban, de ragyogó napsütésben érkeztünk, a harmatos fűben két lépés után ronggyá ázott a cipőm és a zoknim.
Szépen összegyűltünk, ott volt
HA1US Juno
HA3FLT Tibor
HA5BVG Gábor
HA5LV Viktor
HA5MA Laci
HA5OV Péter
HA7WA Viktor
HA7XL Laci
Nyunyuka, azaz Tamás.
A 8-ra rendelt kosaras kocsi némi késéssel jött meg, de ½ 9-kor már a kosárban emelkedtünk Gáborral. Sütött a Nap, de kellett a sapka és védőkesztyűt is vittem.
A levétel aránylag fájdalommentesen és gyorsan megtörtént, az új antenna felrakása kicsit tovább tartott, hiszen csatlakozót kellett szerelni a kábelre, laza csavarokat kellett utánhúzni és olyan megoldást találni, ami a hitványabb felerősítő szerelvények ellenére biztonságos rögzítést garantál. Gáborral mindezt frappánsan megoldottuk, igyekeztem mindent lefotózni és ½ 11-kor már a földről csodáltuk az új antennát.
A sebtében elvégzett mérés kiváló SWR-t mutatott.
Következett a 160m-es vertikál leszerelése, amit a villámcsapás óta nem javítottunk meg rendesen. Gábor és HA7WA Viktor az emelőkosárból lebontotta a kikötéseket és egyenként leeresztette a csöveket. ¾ 12-re kész is volt a munka.
A 40m-es QUAD-on tervezett korrózióvédelem most a felázott, laza talaj miatt kimaradt, de az emelőkocsit kihasználva Nyunyuka láncfűrészt ragadott és le – valamint összevagdalta a bodegák fölött meredező, lezuhanással fenyegető faágakat.
Egy órakor már mindannyian az ebédlőasztalnál ültünk és az utolsó virslikarikáig betoltuk HA5OV remekbe szabott lecsóját. Köszönjük kedves Péter.