Mióta az állomás négy, többé-kevésbé egyforma acéloszlopát a 80-as években felállítottuk, talán csak egyszer lettek újramázolva. Az évtizedek nyomot hagytak, a rozsdásodó szerkezetek újrafestése régóta aktuális. Úgy látszik, eljött az idő:
Ervinnel ma végre nekiláttunk a TA34 és az URH oszlopok rozsdátlanításának és festésének. Ervin csinálta az URH-t és a festéssel eljutott felülről kb 4 méterig, ameddig a cső az oszlopban tart. Nagyon jól néz ki, az én képeim nem jól adják vissza a lényeget, hátha Ervinéi jobbak lettek. Én a TA34-est végig ledrótkeféztem, smirgliztem ahol kellett és RO55-el lekentem. Kedden ráérek és kimegyek a festést elkezdeni. Remélem tartós lesz és ráérünk csak 20-30 év múlva átkenni. 73 : Laci
Az URH oszlopot kaptam, miután közel 50 perc késéssel kiértem – köszönhetően a Pápa látogatásának az M0 összes hídja le volt zárva… A tetejétől indultam, először lekezeltem rozsdaoldóval, ill. ahol kellett drótkefével. Látszik, hogy a cső beeresztett részén az oszlopon belül alig van hely, ott a rozsda-oldózás még csak-csak ment, de később a festés iszonyat kínszenvedés volt. Eleve alig lehet azokon a tartókon állni, közben forgolódni és festeni a szűk helyen… Sajnos ezért a festés jóval több ideig tartott, mind a felületkezelés. Utóbbi nem volt egészen 1 óra, a festés viszont valamivel több, mint 2. Elég kemény volt a fenti rész, szerintem lejjebb már könnyebb lesz, jobban elfér a láb, és könnyebb állni – ill elfogyott lefelé a cső, csak magát a keretet kell majd festeni. Szerintem elég impozáns lett, HI! 73, Ervin
A világjárvány miatti korlátozások feloldásával végre újra megrendezték a hagyományos Szarvasi Rádióamatőr Találkozót. Rádióklubunk 4 fővel képviseltette magát: HA1AS Zsike HA7JDU Jóska HA5MA Laci és HA5LV Viktor
Az új helyszín a Pedagógus Üdülő, a régitől párszáz méterre fekszik, semmivel sem rosszabb, mint a régi volt. Ugyanazok a lelakott, rendszerváltás előtt épült, azóta nemigen karbantartott épületek, de a faházak nagyobbak, kényelmesebbek, jobbak a bútorok. A vízpart hasonló, de a stéget felújították, a Körös itt is gyönyörű. A terület talán kisebb, de így is elegendő. A rögtönzött büfé kínálata viszont igen korlátozott; kávé, PET palackos ásványvíz, üdítő, dobozos sör. Hivatalos statisztikák persze nincsenek, de szerintem a megszokottnál kevesebben voltak, a börze kínálata ennek megfelelően szegényesebb volt. Persze így is sok kedves ismerőssel, baráttal találkozhattunk, jól éreztük magunkat, visszaköszönt a régi szarvasi fíling. Vettünk ezt-azt a börzén, úszkáltunk a Körösben, felfedeztük a környék gasztronómiai kínálatát. Laci még egy FT-100-at is hozott és telepített egy doublet antennát. Sok kusót nem csinált. Szombat estére nem sokan maradtunk – máskor is így volt ez. Vasárnap reggel pakoltunk, fizettünk és búcsúzkodtunk. Sok köszönet a szervezőknek! Jövőre megint jövünk, ha lehet.
Régi kedves barátaink HA1AS Zsike és HA7JDU Jóska vendégül láttak bennünket győrszentiváni QTH-jukon. Csülkös-velős-gombás pacalpörköltet főztünk bográcsban, előtte és utána zseniális töpörtyűs pogácsát és négyféle rétest kaptunk. Ettünk, ittunk, jól mulattunk, megnéztük az új antennákat az új oszlopon, megcsodáltuk a (külön) adószobákat, a sok munkával kitűnően felépített állomást. Az éjszakába nyúló beszélgetés után másnap reggel még befaltuk a maradékot és jóllakottan távoztunk. De beszéljenek inkább a képek:
A vendégek: HA1US Junó és párja Hajni, unokájuk Illés, HA5YG Gabi és HA7RY Tomi, HA5MA és HA5LV … …mindannyian hálásan köszönjük a nagyszerű vendéglátást, az ételt-italt-szállast, a beszélgetést, a sztorikat, a sok évtizedes barátságot.
Megbeszéltük, hogy szeptember közepén Gyömrőn folytatjuk, hátha ott is lehet jó pacalpörköltet (vagy legyen inkább más?) főzni.
Egy hete furcsán viselkedik a kamera. Van kép és hang, de mozgatás után
leng és nem pontosan áll be.
5MA
A kamerát Laci és Péter megjavították.
*
Az új EFHW antennák jól működnek.
Ma Péterrel kimentünk és befejeztük az új antennákat. Az eső az első felmászáskor lezavart az oszlopról, de aztán elállt és megjavult az idő. Péter mért és kapcsolgatott lent. A 80 méteres dipólt leszedtem és a TA34 alól most két 40m hosszú EFHW antennánk van átkapcsolhatóan. Jó már a relés doboz is. Az SWR 80 és 40 méteren kiváló, 20m CW-n elmegy, azaz majdnem 2. További harmonikus sávokra is lehetne elvileg igazítgatni. 80 méteren kellenek majd ezek az antennák igazán Európára. Az egymásra merőleges merőleges irányok is hozhatnak valamit. Mindkét szál majdnem 20 méter magasan van. A kb. Kelet-Nyugat irányú szál az SSB sávot is átfogja, ezt korábban kb 1,5 méterrel megrövidítettük. Az Észak-Déli csak a CW-t 80 méteren az eredeti hosszal. Abból is lehet majd levágni. Ennek a vége túlmegy az URH oszlopon, onnan ferdén a szomszédok akácfájára le. Ide még érdemes lehet egy segédárbócot elhelyezni, hogy minél magasabban legyen a vége. Ehhez lesz is anyag az egykori 14 megás oszlop forgató csöveiből, ha azokat összehegesztjük.
5MA
A segédárboc összehegesztése megtörtént, Laci ma talán le is festette, most ott szárad a diófa alatt. A felállításához, kikötéséhez kell majd 2-3 ember.
*
A 70 megás jeladót leszereltük, hogy elkészülhessen a dokumentációja. Visszakerült, mától újra üzemel. Itt a kapcsolási rajza:
*
HA52IEC
HA5BA és HA5LC a Budapesti Rádióamatőr Szövetségtől felkérte a HG5C tagságát is a részvételre az aktivitásban ezzel a különleges hívójellel.
Ha dolgoztok, küldjetek utána egy adif fájlt nekem, én csinálok egy HG5C részéről külön logot és továbbítom a szervezőknek.
Az aktivitás augusztus 15-től szeptember 30-ig tart.
Alábbiakban megosztom veletek a legutóbbi, épp „elmúlt” meteorzáporral kapcsolatos tapasztalataimat. Előtte azonban néhány gondolat a meteorozásról a teljesség és a tudományosság legkisebb igénye nélkül.
Azok a rádióamatőrök, akik valamiért nem tudnak vagy nem akarnak rövidhullámon rádiózni – nevezzük őket úerhásoknak – nincsenek könnyű helyzetben. Ha megunták a tropo-terjedéssel megcsinálható párszáz kilométeres kusókat – no persze ez is lehet jó buli, főleg ha egy-egy versenyre fel lehet menni egy jó magas hegyre, átélni a kitelepülés-fílinget, sátorozni, enni-inni – várhatnak, amíg végre megérkezik az Es-szezon. Ez gyakorlatilag májustól augusztusig tart és kérdés persze, hogy milyen lesz. Az utóbbi 20 évben volt ilyen is – olyan is.
Ha szezonon kívül sem akarnak unatkozni, ki kell találniuk valamit. Ki is találnak mindenfélét. Átjátszókat telepítenek (nahiszen!), műholdakat lőnek fel, a Holdról visszapattant jelekkel próbálkoznak és – a tárgyra térünk – meteornyomvonalas QSO-kat létesítenek. Rövid lényeg, hogy a – sokszor csak néhány grammos – meteorok a föld légterébe érkezve elégnek, a magas hőmérséklet ionizált gázfelhőcskét hoz létre, amely néhány 10 mikroszekundumtól néhány szekundumig „él”.
Erre próbáljuk fellőni rádióhullámainkat, hogy a róla visszaverődő jelek a többszáz, esetenként 2-3 ezer kilométerre lévő ellenállomás antennájáig jussanak. A 10 legmenőbb európai eredmény:
A Föld forog, meteorok mindig jövögetnek, de az igazi nagy lehetőséget a meteorzáporok kínálják, ezek egyikét – ez talán a leglátványosabb, legismertebb – a Perszeidák meteorraj érkezése jelenti.
Alább látható a beérkező meteorok száma 2021 augusztus 8 és 17 között:
A régi szép időkben – tudjuk, régen minden szebb és jobb volt, a legenda szerint a hatvanas években a New Yorki taxisok beszélgetése idáig terjedt VHF-en – állítólag úgy záporoztak a meteorok, hogy fóniázni lehetett rajtuk. Később, mikor gyengült a zápor, a füllel vehetetlenre gyorsított távírójeleket magnóra vették, lassítva visszajátszották a QSO-hoz. Magnó kusózott magnóval ?
Bizony, nemcsak az öregember múltbarévedése, de tény, hogy minden lehetőségünk romlik. Nem elég hogy óriási a zajszennyezés, gyengül a számunkra lényeges naptevékenység.
És – fájdalom – egyre gyengül a meteor-aktivitás.
A Perseida raj a 109P/Swift-Tuttle nevű üstökösből származik, melynek egy része a Naphoz közel érve szublimálódik, ilyenkor pedig nagy mennyiségű poranyagot fúj ki magából. A meteorraj ezt követően évtizedekig látszik. Érdekesség, hogy már kétezer évvel ezelőttről is vannak róla feljegyzések, vagyis nagyon régóta jelen van a Naprendszer életében. Legutóbb ez az üstökös 1992-ben járt Nap-közelben, így a kétezres évek elején nagyon sűrű csillaghullást lehetett tapasztalni: óránként akár több száz meteort lehetett megfigyelni. Bár az utóbbi években a jelenség már legyengült, mert a porfelhő oszlik, még most is látványos estéket okoz – magyarázta a szakember. (Szalai Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos munkatársa)
Ha mégis meteorozni akarunk, még rafináltabb ötletekre van szükség. A sokszor csak néhány 10 milliszekundumos reflexiókba bele kell férnie az értékelhető információnak – a jeleket már számíógép generálja, az is dolgozza fel. Nem kell várni, a 30 másodperces periódus végén egyből láthatjuk – ha vannak – a dekódolt jeleket.
A szoftverek evolúciója folyamatos, a gyenge jelek vételére specializálódott, a Nobel-díjas K3JT vezette csapat a WSJT, majd a WSJT-X fejlesztésével egyre-másra vezeti be a különböző üzemmódokat, a meteorozásban korábban egyeduralkodó FSK441 helyett egyre inkább terjed az MSK144. LZ2HV MSHV programja ehhez (is) kínál kiváló GUI-t. Ez a progi már ott tart, hogy real-time-ban dekódol, még a 30mp-es periódus végét sem kell kivárni.
*
Én 2004-ben kezdtem próbálkozni a dologgal, miután szülinapomra kaptam egy FT-897-es rádiót. Mach Jani (HA3UU) biztatott, hogy próbáljam meg, letöltöttem a WSJT progit és a kölyökkutya bátorságával meteorozásba fogtam mind az 50 Wattommal. Persze regisztráltam és naponta bejelentkeztem a KST VHF-chat-re, ahol eleinte csak figyeltem, később kérdeztem és kiváló segítséget kaptam. Volt olyan holland állomás, akivel órákon keresztül, éjszakába nyúlóan próbáltunk QSO-t csinálni, közben beszélgettünk erről-arról és – láss csodát – végül sikerült a QSO, amit aztán sok másik követett.
Rohamtempóban megépítettem a Rádiótechnikában is leközölt – akkor még közöltek építési leírásokat – 1 db GI7-b csővel HA1YA konstrukciójában készült PA-t és egy 3 lambdás DJ9BV antennát. Ezzel a felállással már el lehetett indulni. Persze Kelenföld nem egy ideális QTH. Minél feljebb megyünk a frekiben, annál inkább nem. De hiába van körben a sok tízemeletes panelépület, a meteor legtöbbször ide is „belövi” a jelet, jó esélyt nyújtva nagyobb távolságok eléréséhez.
Persze nem árt, ha eleválható, többantennás rendszerünk és (legalább egy) kilowattunk van. De ez sem biztos, emlékszem Mach Janira, akinek Pakson az óriási tornyok – Lacival valamikor megmásztuk az egyiket – árnyékában volt egy betonnal kiöntött gumiabroncsa, benne egy 5-6 méteres vascső, azon egy jó görbe boomon egy hosszú Yagija 2m-re. Mikor németeket akart csinálni, belerúgott a gumiba, az antenna odébb fordult és csinálta a németeket. Mikor kérdeztem, miért nem teszi magasra az antennát, azt mondta, őt ne zavarja az európai 2m-es CW-SSB forgalom, az hadd szálljon el a fejünk fölött, a meteor jele úgyis bejön. Meg a GROUNDGAIN szerepéről is magyarázott, meg a paksi homokos talajról. Jani sajnos nem magyaráz többé.
*
No az én esetemben a fentebb leírt renszerrel az adott QTH-ról kábé 2000 km az elérhető határ, ez az eddigi legnagyobb távolságom (ODX):
2037 km with SM2CEW in KP15CR on 12/08/2009
*
Aztán az utóbbi években más hangsúlyt kapott a nyár, a rádiózás kicsit háttérbe szorult, ha mégis új kihívást kerestem, jött a HA5PT és csapata (nem ám a MRASZ) által kiküzdött a 6 méter, később hozzájött a 4 is és persze a pocsék terjedés ellenére használható FT8…
Az idén viszont úgy alakult, hogy egyedül maradtam, de mégsem mehettem sehova. Gondoltam megnézem a Perszeidákat. Leporoltam (szó szerint) a kis végfokot, le- és betöltöttem az új MSK szoftvert és bejelntkeztem a KST chatre.
(Ez utóbbi nemcsak egy beszélgetési lehetőség, de komoly szerszám is lehet a kezünkben.)
Körülnéztem, közel 10 év kihagyás után mi változott? Hát nem sok minden. Úgy megy ez, hogy mindenki messzire akar rádiózni, ezért a Nyugat-Európaiak keletre fordulnak, az oroszok nyugatra és mindenki az ajánlásoknak megfelelő periódusban ad CQ-t. De mit csináljanak akik középen vannak (pl. HA)?
Ha kellően önzők vagyunk és kicsit sem izgat, hogy mit csinál és mit szól a többi közeli állomás, lehet cékúzni a hívófrekin. (FSK441:144370, MSK144:144360) Naphosszat foglaljuk a frekvenciát, esélyt sem adva, hogy a többiek meghalljanak egy azonos periódusban jövő cékút. Ha jön valaki, pléhpofával megcsináljuk és ugyanott és cékúzunk tovább.A többiek vagy beszólnak, vagy nyelnek, de megvan a véleményük rólunk, a parasztról.
Ha egy fokkal fejlettebb a szociális érzékünk, maradunk a hívófrekin, de pl. CQ365-öt adunk (ez nem QSX, hanem QSY hívás), azaz 360-on cékúzunk, de a vevőnk 365-ön van, ha ott jön valaki, ott csináljuk a sokszor hosszú negyed – vagy félórákig tartó QSO-t, felszabadítva ezzel a hívófrekit.
Ha még rendesebbnek kívánunk tűnni és nem mindenáron a mennyiségre törekszünk, hanem inkább új kockákra vadászunk, lehet azt is csinálni – és ez a legkevésbé fájdalmas – hogy figyeljük a KST-t, ez – ha jól állítjuk be – rögtön jelzi, ha olyan állomás van bejelentkezve, aki nekünk hiányzó QRA-kockában van. Oda lehet szólni neki, pl. hogy
3A2XXX Ciao Giovanni, pse MS test, I need ur #.
Jó esetben Giovanni meglátja, reagál, megegyezünk egy üres frekiben és mehet a QSO.
Persze nem mindig ennyire egyszerű.
Vologya kimegy egy ritka kockába a tajgára meteorozni. Nincs internetje, de van sok kilowattja, cékúzik 360-on. Ott is várja a hívásokat. Kéne hívni, de a szomszéd kerületben pont ellenkező fázisban dolgozik HA5XYZ. Mit lehet tenni? Szerintem ezt – mint annyi más dolgot – ésszerű önkorlátozással kell megoldani. Pl. hívni kell, de nem a végtelenségig. Ha 5-6 periódusban (5-6 perc) nem, vagy nem nekem jön vissza, le kell állni, ne tépje ki minden szál haját a szomszéd. De ez csak az én véleményem.
Aztán ott van Alex aki pirossal virít a chat-en (azaz a levadászandók közt van), de nem tud vagy nem akar beszélni angolul, sokszor oroszul se, cirill betűkkel se. Ha válaszol is, nem lehet érteni mit akar. El kell fogadni hogy vele nemigen lesz QSO.
Nos a legutóbbi Peszeidák alatt mindegyikkel találkozhattam. Az önző, a hívófrekibe 12-én, a főnapon beülő és onnan nem tágító, ott cékúzó, mindenkit mindenáron megcsinálni akaró Bp-közeli magyarral, – nem is eggyel – a bevodkázott, ritka (fehér)orosszal, az internet nélkül hasító tajgai orosszal, a türelmetlenekkel, akik 3 periódusban akarnak megcsinálni mindenkit, ha nem sikerül – és a legritkábban sikerül – akkor közlik, hogy no copy és már hívják is a következő sorbanállót. De persze találkoztam régi kedves ismerősökkel, magyarokkal és külföldiekkel egyaránt.
Én lazára vettem a dolgot, hiszen a rádiózás szórakozás, játék. Nem kell mindig, mindenáron a legjobbnak, a legeredményesebbnek lenni. Érezzük jól magukat. Ebben a pár napban sem maradtam fönt éjfél után és nem keltem hajnalban, akkor ültem a rádió mellé, amikor nem volt más dolgom. Ha a közeli S9+30 dB-el vég nélkül berregő cékút megúntam hallgatni, átálltam FSK441- re, ott hallgatóztam, vagy oda kértem sked-et. Kevés partner akadt, pedig sokak szerint jobb ez a régi üzemmód, mint az új.
Néha megnéztem a 70 és az 50 megát is EA6VQ térképén. Előbbit a redelkezésemre álló QRP teljesítmény miatt, utóbbit a láthatóan szórványos érdeklődés miatt meg se bróbáltam.
*
Szumma-szummárum 21 QSO-t csináltam, ebből 5 új kocka.
És itt az évek alatt összejött közel 1000 meteoros QSO eredménye:
Aki csak kamerán keresztül nézi, vagy távvezérléssel használja az állomást, talán meglepődik. Az idén is nő a fű.
A traktor persze nem fér oda mindenhová, jó lenne mellé egy kezelő a motoros kézi fűkaszához, rendbe kéne tenni a kerti asztal és a bográcsozó környékét is, hiszen itt a szezon.
Az ágvágónak is lenne dolga, hiszen nemcsak a fű nő, a kamerák látószögébe és az utakra belógó ágakat is meg kéne rendszabályozni. A kerítések mellett és főleg a nagy quad körül makacsul sarjad az akác, a bodza, a csipkebokor és az ecetfa (bálványfa).
Ha kedvet kaptál a REMOTE mellett LOCAL akcióhoz és részt vennél az állomás fenntartási munkáiban, gyere velünk a következő kertkarbantartásra!
Sziasztok! A hétvégén a WPX-en hárman indultunk a HA5ØKKC hívójellel. HA3FLT Tibi, HA5OV Péter és HA5MA Laci, azaz én. Nem beszéltünk meg időbeosztást, a verseny talán 50%-ában dolgoztunk. A végére még be akartam szállni egy kicsit. Pétertől sikerült átvenni az állomást és belépni az Ervin által létrehozott VPN-es külön logba. A CQ-ra jöttek és én visszamentem és adtam riportot. Ekkor, helyi időben 23:05-kor elment a faházban a villany. Az itthoni rádió a frekin volt és hallottam, hogy a partner HG21TISZA ismétli a riportot, mert nem tudtam nyugtázni már. Gyorsan itthonról leadtam, hogy QSL, TU, GL. Hallotta szerencsére és be tudta logolni. Péterrel beszélgetni kezdtünk ezután a szkájpon chatelve közben. A kamerákat figyeltük, mikor jelenik meg a kép. Akkor nem lehetett még tudni, hogy a villany ment-e el, vagy a net. 23:24-kor visszaállt a kapcsolat a faházzal. Volt kamera, az állomás kikapcsolódva maradt, ahogy a relék elejtettek a villany elmenetelével. Most reggel bekapcsoltam és ellenőriztem az állomást, működik szépen minden. Az utolsó sorszámunk 1529 volt. Ismerős dátum, megnéztem: Buda ostromának éve!
Már fél nyolc volt helyi időben március 23-án, mikor ránéztem a Sotawatch-ra és láttam VK3HN-t frissen beírva a közkedvelt 7032 KHz-en, természetesen távírón.
Vannak még csodák, gondoltam, és bekapcsolván a Remetét, meghallgattam a frekit a gyömrői kváddal odafordulva hosszú úton nyugatra.
A hívó VK állomásokat hallottam is szépen a fű alatt, de érthetően. VK3HN Paul-t persze nem, ez túl nagy csoda lett volna, mert csak 5 wattal adott, mint később kiderült.
Az sdr-eket felkerestem és hamar találtam is egyet Adelaide-ből, amin szépen 559-el szólt.
Meg is hívtam rögvest a biztonság kedvéért a végfokkal, 1kW-al. Egy QRZ után le is vette a hívójelemet és meglett az összeköttetés. A riport és a bemutatkozás után rögtön mondtam is neki, hogy sdr-el veszem, mert egyébként hihetetlen lett volna az összeköttetés.
Délután kaptam tőle egy ímélt, majd váltottunk még néhányat. Megkérdezte, hozzájárulok-e, hogy feltegye a videót a Youtube-ra, amiben szerepelek, mint DX-hang az ausztrál hegyen. Persze, hogy örültem, eszembe jutott Janus Pannonius hexa- és pentametere :
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, általa híres e föld!
Itt látható a videó :
Paul többi videóját is nézzétek meg, mert szép dolgokat épít!
Csúcson a pandémia, Európa zárva. Még egy kocsmába se lehet elmenni. Terjedés nincs. Mindenki FT8-azna hogy legyen pár betevő QSO-ja. Alapítsunk valamit! Álljon a mi hívójelünk mellett jó alacsony sorszám a taglistában! Mi magyarok mindig is találékonyak voltunk (HA CW GROUP, HADXC) most olasz barátaink is előjöttek valamivel! Nekem ilyesmi jutott eszembe, mikor eljutott hozzám a hír, hogy itt a The European DX Contest Club.
HA3FLT Tibor a versenyen is részt vett, most megosztotta velünk véleményét, tapasztalatait:
2021 februárjának első hétvégéjén, szombaton késő délután indult ez a 24-órás, európai szervezésű, távíró üzemmódú verseny, amit vélhetően minden évben meg fognak majd tartani. A szervező az EUDXCC, a The European DX Contest Club.
Sajnos az ők „Kik vagyunk?” oldalánál a kötelező körök; az egyébként fontos és helyénvaló „Maradj otthon” mozgalom felhívása, valamint a sütik és a személyes adatok kezeléséről szóló nyilatkozatok úgy huszonötször hosszabbak, így a szervezetről az egyetlen mondatos önmeghatározásból számomra semmi sem derült ki. Háttérinformációm nem lévén nem tudom pontosabban elhelyezni őket – leszámítva, hogy rádióamatőrök és feltehetőleg földrajzi alapon próbálnak valamilyen egy valamilyen szintű és hivatalosságú európai szervezetet kialakítani valamiféle előnyök megszerzése és valamilyen hátrányok kiküszöbölése érdekében… Vagy csak azért, hogy gyerekek, alakítsunk egy közösséget tét nélkül, hogy elmondhassuk, mi egy európai (verseny)klub vagyunk… Nem vagyok ennyire rosszmájú, de ahogy lenni szokott: akik tudják, azok tudják, mert eleve ismerik egymást, akik nem, hát, azok meg úgy jártak, és én nem szeretek így járni.
Lehet, hogy más oldalakon kellene utánanéznem, az EUDXCC-nek milyen kapcsolat lehet európai kulturális intézményekkel, ahol állítólag láthatók voltak ennek az eseményre szóló felhívások, de nyilvánvalóan ez a honlapuk és én innen szerettem volna megtudni, amit lehet. Nem sikerült, de a szinte teljesen hiányzó bevezető legalább arra jó, hogy Európa ide vagy oda, az aktuális politikai zuhatagok sem tudtak még nyomot vájni benne.
A tagok számlálójának állása a beszámoló írásának pillanatában 215 fő – igaz, 36 országból. A belépési űrlapon (https://eudxcc.altervista.org/become-a-member/) újabb információmorzsa: „What is needed to become a EUDXCC member? An Amateur Radio license and an interest in contesting.„
***
A fenti bevezetőnél a versenykiírás szerencsére sokkal alaposabb. Ez is egy afféle barátságos, határokon átnyúló mérkőzés a helyiek és az európai szempontból DX országok közt – a határok barátságos emlegetésével és tudatosításával. A versenyből, a vett riportokban található régiókódokból még az is kiderül a történelmet és benne az európai történelmet elég alaposan nem ismerőknek, hogy kontinensünk határain kívül is létezik EU-ország – ez bizony oktató- és nevelőmunka.
Ami már nem derül ki: még a hivatalos fizetőeszköz is euró ott, de nevük és hollétük kiderítését az olvasóra bízom, az én memóriámba ennek már csak a körvonalai férnek bele. Egyébként javarészt kellemetlen történelemtanítási előélettel, mármint én az elszenvedő fél voltam osztálytársaimmal, én is ilyen gyengén művelt maradtam, mert a mai helyzet geopolitikai gyökerei régiek. Kicsit talán mentségül szolgálhat rá az ösztönös tartózkodás a szocialista idők történelemtanításában mindenütt leselkedő, bár még sokkal kifinomulatlanabb eszköztárú globális félrevezetésektől.
Szóval ez nem az első hasonló rendezvény a sorban, de a sorszám helyett régióinformációkat tartalmazó riportok többünk számára is rendhagyóvá és élvezetessé tették a forgalmazást – ugyanakkor, legalábbis az első években biztos, hogy ugyanez rendkívül fárasztóvá és kellemetlenné teszik a résztvevőknek jegyzőkönyvek beadását és még inkább a szervezőknek a verseny kiértékelését.
***
Hajtás közben nem gondolkodik ilyesmin az ember, de a jegyzőkönyv beadása előtt azért legalább a nyilvánvaló tévedéseket megpróbáljuk kijavítani. Ezt sem, ahogy a hangfelvételek felhasználását – amit mi most nem készítettünk – sem tartom egyelőre etikátlannak, talán majd több tapasztalattal, mert ezek az információk már a mieink, és igen kicsi a valószínűsége, hogy más sem fogja ugyanúgy megtenni, ill. felhasználni. Ennek a versenynek a jegyzőkönyvein viszont a szabályok és az emberi elme tökéletlensége miatt az apróbb elírásokon, elgépeléseken túl ha akartunk volna, akkor sem tudtunk volna bármit is javítani…
A dilemma a következő volt: a részletes táblázat ellenére a versenyzők kétszámjegyű százaléka mindenféle más kód szerinti riportot adott, sőt volt, aki összeköttetésenként, vagyis pár óránként más-más régiókódot tartott helyesnek; sorszámot 001-től, CQ zónát, ITU zónát vagy éppen az országkód helyes számjegyeit (AA99), de az ország betűi (AA) nélkül. Namármost ha mi ezeket a riportokat akár változatlanul hagyjuk, akár megváltoztatjuk valamilyen egységes régiókódra (amit persze tényleg nem szabad), akkor ha az illető javít közben azon, hogy milyen saját régiókóddal adja be a jegyzőkönyvét, de akkor is, ha nem javít, mindenképpen kérdéses, sőt valószínűtlen, hogy elhiszik-e a kiértékelők, hogy mi vettük jól azokat a riportokat és az illető adta rosszul. Bumm! (Nem nyert.) És persze ha egyáltalán a leadott régiót veszi figyelembe a vélhetőleg alkalmazott kiértékelő program és nem azt, hogy eleve milyen régióba tartozik az adott állomás. (Plusz az egyéb bugok, hiszen lehet egy frissen írt program is a célra.)
Minderre megoldás, közben jöttem rá én is, hogy a versenyprogramok az adott riportot is összeköttetésenként naplózzák, de ahogy az állomások egy jelentős része képtelen a szervezők táblázatából egyszerűen kinézhető, helyes országkód/körzetszámot adni, arra sem lehet számítani, hogy a logjuk majd megfelelően pontos és hiteles lesz…
Mi mást lehet mondani? Az aktivitás ahhoz képest egészen jó volt, a terjedés nem, de DX-ek most is akadtak az alsóbb sávokon, és talán azt, hogy a közel 1300 CW összeköttetés és a rendhagyó riportadás és -vétel azért jólesett. Valamint hogy jövőre újra, ugyanitt:
***
U.I.: Kérem a beszámolóhoz ezt az utóiratot is csatolni. „Megírtam én, hogyne írtam volna, csak az bánt, hogy mivel nem három tőmondatban akartam elintézni az egészet, így pont olyan tudálékos, modoros, mindenféle élet és implikációt sejtető, politikus írás lett, amilyen az újságírók tollából szokott származni. Ennyit az ember életében bejárható utak törvényszerűségeiről. 🙂 Mindegy, ez most már így marad.”
A versenyen HG5C színeiben Tiboron kívül még 5MA Laci és 5OV Péter indult. Íme a végeredmény:
World Wide WPX Contest 2021 CW
